Halkida - Chalkida - Chalkisz

Chalkida - történelem
Chalkida - a mai város
Eretria
Az Evriposz-i szoros

Történelem

A város amelyet az ókorban fekvése miatt a tenger Thermopülaianak (Meleg Kapu) neveztek, a görög világ egyik legaktívabb városállama volt. A város történelme i.e. 3000-beni években kezdõdött a Mánika körülötti területeken, mint ahogy ezt az ásatások bizonyítják.
A Krétai Hraklidész szerint az ókori Halkidának a területe egyenlõ volt 70 stadion területével, vagyis mai mércével mérve körülbelül 1400 méter. A helye a mai Szent János (Aj Joánisz) dombjai, Jiftika, Kállimáni, a velencei vízvezeték körüli terület. A leletek gümnászion, théatron (színház), templomok létezésérõl számolnak be, de ugyanakkor mûveszi tevékenységrõl is, mint szobrászat és festészet. A földrajzi kutató Sztrávon (i.e. 67 - i.u. 23) megemlíti hogy Chalkiszt fal vette körül. Az i.e.VIII századtól kezdve Itáliában, Sziciliában, a Chalkidiki félszigeten és másutt gyarmatvárosok egész sorát alapította. Chalkisz az ábécénk hazája is: gyarmatvárosa, Cumae közvetítette Rómának az anyavárosban használt betûket.

Chalkisz állandó harcban állt a Lelantion síkságért Eretriával. Athénnal szemben a biótok szövetséget kereste: i.e. 506-ban a fiatal athéni demokrácia megdöntését kisérelte meg - sikertelenül - a chalkiszi és thébai arisztokrácia. Ettõl kezdve váltakozó sikerrel igyekezett függetleníteni magát legyõzõjétõl.
A középkorban frankok, velenceiek, törökök váltogattak egymást földjén, akárcsak a sziget többi vidékén.
A kereskedelmi fejlõdésen kívül az ókori Chalkiszban a szellemi fejlõdés is igen fellendült. Isziéosz a szónok, Evforíon és Likófron a költõk, és Fillipai Sándor történelemírója is Halkidaiak voltak. A városban különbözõ sporteseményekre is sor került . A görög istenségeken kívül keleti "importált" istenségek kultusza is dívott, mint például Iszisz és Szarapisz imádata. I.e. 147-ben a várost tönkretette a achájokkal való szövetség a Szkárfiai háborúban. A bizánci és a velencei korszakban a város újból nagy fejlõdésnek indul, ami fõleg jó stratégiai helyének köszönhetõ. 1470-ben elkezdõdik a török uralom, Mohamed 70.000 török katonájával megszállja a várost és leigázva tartja egész 1833-ig.

A mai Halkida egy modern város, Görögország legnagyobb 10 városaként tartják számon. Mint Évia megye fõvárosa, rendelkezik az ennek megfelelõ városi intézményekkel mint állami intézmények, kórházak, rendõrség és kikötõ. A Halkidai mûszaki egyetem biztosítja a felsõfokú tanítást a fiataloknak. A város közelsége Athénhoz sok látogatót biztosít aminek a Halkidaiak nem mindig örvendenek, hétvégei csúcsforgalmat okozva a máskülönben csendesebb partokon. Több mint 1000 ággyal rendelkeznek összesen a városban lévõ hotelek, míg kávéházak, bárok, tavernák biztosítják az odalátogatók szórakozását.

A mai város

Halkida avagy Chalkisz, Évia fõvárosa, a szárazföldi részen kezdõdik de nagyobb része már a szigeten fekszik. Neve a chalkosz szóbol ered ami ércet, bronzot jelent.
Halkida manapság egy megszokott görög kisváros képét mutatja, mindazonáltal az utazó találhat némi látogatásra érdemes dolgot, ezek közül a dzsámi, a gótikus stílusban átalakított Ajia Paraszkevi templom, az Evaggelismos templom (foto1, foto2), a velencei kormányzópalota és a török vízvezeték érdemelnek említést. Az ókori nagyhatalmú városból eddig nem sokat sikerült feltárni. Érdemes meglátogatni a múzeumot, amelynek szobrászati gyüjteményében többek között a késõ archaikus plasztika kiemelkedõ alkotásai, az eretriai Apollon Daphnephorosz (Apollón a babérviselõ) templom oromcsoportjanak töredékei (Theszeusz és Antiope) találhatók. A régi vár romjait is érdemes megtekinteni (exokliszi-kis templom a várudvaron, kilátás a várból, erõd, régi kapu, várfal). Kellemes estefelé a kávézás a tengermeletti Vörös Ház alatt elhelyezkedõ kávézóban.

 Eretria

A város az ókorban Chalkisz nagy vetélytársa volt. Mivelhogy a kis-ázsiai iónok perzsaellenes felkelését támogatta , i.e. 490-ben az Athén ellen vonuló perzsa had elpusztította. Eretria ezután ujjáépült, és az i.e. 198 évi római pusztítás ellenére, i.e. 87-ig jelentõs településnek számított. Ekkor a mithridatészi háborúk során a rómaiak végleg lerombolták.

Eretria felé, Lefkandiban állnak az antik Xeropolisz maradványai. Leletei az 1960-ban épített Eretriai múzeumban láthatóak. A múzeumot 1987-1991-ben renoválta a görög archeologiai intézet. Az archeológiai múzeumban nemcsak a Lefkandii ásatások hanem az Amarinthoszi kutatások, ásatások leletei is megtalálhatóak.
Külön kiemelést érdemelnek a Lefkandiban végzett angol ásatások mükenei, szubmükénei, protogeometrikus és geometrikus sírleletei, köztük egy i.e. 900 körulire tehetõ terakotta kentaur.
Az eretriai feltárásokból származó vázák, bronzok stb. jó képet nyújtanak a város kúlturájáról, az i.e. VIII századtól a hellenisztikus idõkig. Fontos a héroon orientalizáló ihletesû anyaga: aranydiadém, pecsétlõ, bronzüst stb., a makedón sír leletei. A szoborleletek fõleg a klasszikus és a hellenisztikus sírplasztikát képviselik, de nem hiányzik a római kori Eretria emlékanyaga sem. A kiállítást az architektonikus szobrászat alkotásai egészítik ki.
A svájci ásatások eredményeképpen az ókori Eretria területe romkertté alakult át. A modern falu északnyugati szélén kis múzeum mutatja be a legérdekesebb leleteket.
Az Eretriai múzeum szomszédságában talalható az elsõ ásatási terület. Itt látjuk a város erõdítményeit a nyugati kapu maradványaival.
Melette az i.e. IV századi, a hellenizmus idején megnagyobbított palota alapfalai kerültek elõ, alatta i.e. VIII-VII századi hérosz szentély romjaival. Északkeletre van a Dionüszosz templom alapépítménye és a viszonylag jó állapotban fennmaradt i.e. IV századi színház. Érdekes eleme a színpadépülettõl az orchestráig vezetõ föld alatti járat, amely nyílván a színészek váratlan megjelenését tette lehetõve. Még keletebbre, az Akropolisz tövében gümnaszion került elõ.
Ebben a zonában 1972 és 1980 között tárták fel a "Mozaikok házát". Ezt a pompás épületet, amely az i.e. IV század elsõ harmadára keletkeztethetõ, a görög kavicsmozaik-mûvészet kiemelkedõ szépségû alkotásai díszitik. Innen mintegy 10 percnyi járásra jó állapotban levõ makedón tumulus sír látható. Az Akropoliszon erõdítmények, szentélyek maradványai vannak.
Innen délre, a falu épületei között tárták fel Appollón Daphnephorosz templomát. A legkorábbi épület geometrikus kori, ennek helyén az i.e. VII században jón templom épült, amelyet i.e. 530-520 körül 6 és 14 oszlopos csarnokkal körülvett dór templom váltott fel, melynek szoborrészei a Chalkiszi múzeumban láthatóak. Még délebbre Isis szentély és palaisztra került elõ.

Az Evriposz-i szoros

A 8 km hosszú és 37m-1.7 km keskeny Evriposz szoros a legkeskenyebb része az Éviát a szárazföldi Görögországgal összekotõ kanálisnak. A régi hídnál (építették 1894-ben) érdemes megállni mert egy érdekes õsrégi természeti jelenséget lehet megfigyelni aminek az okát az ókor óta kutatják, de általánosan elfogadott magyarázat a mai napig nincs. A tenger állandó, irányát naponta többször változtató áramlásban van, mintha oda-vissza ömlõ folyóvíz volna. Egyszerûen leáll a sodrás és hirtelen irányt változtat, de annyira erõs hogy a kis motorcsónakok csak nehezen birkóznak meg vele. Akinek szerencséje van talán éppen elcsíphet egy sodrásváltást, érdekes látvány. Népi hagyomány szerint Arisztotelész, miutan hiába igyekezett a rejtélyt megfejteni, a vízbe vetette magát és belefulladt.